Egy borongós hangú iwiw üzenetre válaszoltam ezt, de hátha mást is bíztatok a gondolatommal:
Keményen kapaszkodnak az elvtársak, a múló hatalomba... Folyamatosan vesztenek a hatalmukból, már kicsúszott a kezükből a kontroll, ami nem jelenti azt, hogy egyből minden jóra fordult. - De sűrűn változtatják a terveiket, sokszor bebuknak, mert egyre gyengébbek, mi pedig egyre erősebbek, szervezettebbek vagyunk. Én Jobbikosként látom, hogy növekszik a tagság, új szervezetek jönnek létre, IGAZ jó emberekből, és egyre többen látják, hogy van értelme. Ott a Hatvannégy Vármegye, kiállás a politikai foglyokért, Magyarország matrica egyre több autón, ruhán, Hungarica top10 első helyén, stb. Sláger rádió megszűnik... Mit soroljak még? Nem egy perc alatt, de eljön a mi időnk.
Házasságról annyit, én augusztusban megnősültem, gyereket várunk.
Húgomék is most várják az első gyereküket, és egy jóbarátomék is. Véletlen?
A templom, ahol megházasodtunk, és járunk misére is, teltházas, pedig 3 éve épült. Pótszékeken lehet elférni a vasárnapi miséken, és ez nyáron még nem így volt!!! (és nem a hideg miatt...)
Minden ok megvan az optimizmusra, de ez még nem a célegyenes. Keményen dolgozunk, és HISZÜNK, bármit elérünk! Isten velünk, ki ellenünk?
Tudom, hogy a neheze még hátravan, de én már látom a fényt...
Szalma László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése